Mind a(z) 7 találat megjelenítve
Az igazi mesealma: mindenki ilyesmit rajzol, ha valahogy olyan helyzetbe kerül, hogy almát kell rajzolnia. Az egyik fele sárga, a másik, ahol nap éri, egybefüggő piros. Az ütődésekre érzékeny. Ez is lédús, jellegzetes ízű, inkább savanykás alma. Az egyik legtovább eltartható fajta, a húsa nagyon lassan puhul.
Nagy, jellegzetes formájú, megnyúlt alma, ami alul bordázott – gyereknyelven olyan, mintha lábai lennének. Lédús, erős, édes-fűszeres ízű, a húsa roppanós, “harsogós”, de nem olyan kemény, mint mondjuk a Granny Smith.
Sárgászöld vagy élénk sárga színű, édes, puhább húsú alma. Süteményekbe ideális. A héja vastagabb, úgyhogy sokan inkább meghámozzák. (Mármint akkor is, ha nyersen eszik.)
