A C-vitamin tartalmának köszönhetően az újhagyma erősíti az immunrendszert, gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatása van. Jótékonyan hat a bélműködésre, ezáltal enyhítheti az aranyeres panaszokat, és segíti az emésztést. A légúti megbetegedésekkel szemben is hatásos gyógyító, és rákmegelőző hatása is régóta ismert, mert az újhagyma vegyületei akadályozzák a rákos sejtek növekedését. Illóolajai csökkentik a magas vérnyomást, valamint a koleszterinszintet, kimagasló vastartalma pedig fokozza a vérképzést. A hagymában található flavonoidok – és ez minden hagymára igaz – a szív-és érrendszeri betegségekkel szemben is védelmet nyújtanak védelmet.
A zeller dél- Európából terjedt el és már a görögök is fogyasztották ezt a zöldséget a középkorban. Nálunk pedig már a középkorban igen népszerű volt. Egy nagy szár zeller csak 10 kalóriát tartalmaz. Íze friss, kissé borsos zamatú. B1-, B2-, és C-vitaminban gazdag, de sok ásványi sót – káliumot, kalciumot, foszfort, vasat – is tartalmaz. A szárzellert angol zellernek, rúdzellernek, halványító vagy halványított zellernek is hívják, ugyanis növekedése közben földfeltöltéssel árnyékolják a nap elől, így színe nem lesz sötétzöld, mert elhalványul, és íze sem olyan erőteljes.
Sokan méltán említik a póréhagymát mint a francia konyha egyik elismert alapanyagát. Nem véletlen, hogy az európai póréhagyma termelésben az élen Franciaország áll, 10 millió tonna/év átlag termeléssel. Hajszálgyökérzetét leszámítva az egész növényt felhasználjuk táplálékkészítésben. Élettani hatásai kedvezőek hasonló módon a többi étkezési hagymafélékhez, viszont íze és szaga nem annyira intenzív mint például a vöröshagymáé. Felhasználását tekintve igen nagy változatosságot tapasztalhatunk. Egyaránt fogyasztjuk nyersen, főve, sütve vagy szárítva. Felhasználják díszítő elemnek, salátaként, levesekben vagy fűszernövényként, de mint önálló köret is megállja helyét. Magyarországon kevésbé elterjedt.
Sok országban nyersen és hidegen fogyasztják, például salátákban, hamburgerekben vagy tacóban. Más országokban, pl. Kínában a kerti salátát főve fogyasztják, és a szár felhasználása épp olyan fontos, mint a levélé. A nemzetség tudományos neve a latin lac, azaz tej szóból származik, ami az ide tartozó növények tejnedvére utal. Enyhe íze miatt évszázadokon keresztül a saláták egyéb összetevői mellett közömbösítő szerepe volt.
Egyike a legrégebben termesztett zöldségnövényünknek. A saláta gyűjtőnéven szereplő zöldségfélék közül ez a legkedveltebb.
Tápértéke, a magas C-vitamin, (40 mg), de sok B-vitamint, (B1-, B2-, B6-vitamint) meszet, fehérjét, kalciumot, káliumot, foszfort, és vasat tartalmaz.
Ízanyagai jó hatással vannak a gyomor működésére, ritkán főzelék készítésére is felhasználjuk. Cukorbetegek, túlsúlyosak is fogyaszthatják.
A jégsaláta húsos, vastag, törékeny, ropogós levelei káposztaszerűek, friss, zsenge ízű saláta. A jégsaláta rendkívül magas rosttartalma miatt kitűnő hatással van emésztőrendszerünkre, de más hasznos hasznos tápanyagokban is bővelkedik mint a kalcium, magnézium, vas és béta-karotin (ami, az A- vitamin előanyaga) tartalma révén immunrendszer erősítő, és antioxidáns hatású, de B1-, B2-, B6-, és C-vitamint, nátriumot és foszfort is tartalmaz.
A jégsaláta tovább megőrzi frissességét mint társai, ennek köszönhető széleskörű felhasználása a salátakeverékekben, szendvicsekben, éttermi salátákban. Ha fejes jégsalátát veszünk, akkor légmentesen lezárt nylon zacskóban tároljuk és ne vágjuk, hanem levelenként használjuk fel, kívülről befelé haladva, így akár két hétig is eláll a hűtőben. Másik előnye, hogy zárt feje miatt kevéssé kerül szennyeződés a levelek közé.
A C-vitamin tartalmának köszönhetően az újhagyma erősíti az immunrendszert, gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatása van. Jótékonyan hat a bélműködésre, ezáltal enyhítheti az aranyeres panaszokat, és segíti az emésztést. A légúti megbetegedésekkel szemben is hatásos gyógyító, és rákmegelőző hatása is régóta ismert, mert az újhagyma vegyületei akadályozzák a rákos sejtek növekedését. Illóolajai csökkentik a magas vérnyomást, valamint a koleszterinszintet, kimagasló vastartalma pedig fokozza a vérképzést. A hagymában található flavonoidok – és ez minden hagymára igaz – a szív-és érrendszeri betegségekkel szemben is védelmet nyújtanak védelmet.
Válaszd a bébispenótot. Ezt a fajtát nem kell főzni, az íze nyersen is kiváló, és kevesebb oxalátot tartalmaz az összes többi fajtához képest.
A mediterrán országokban – ahol különösen népszerű ez a zöldség – a leveleket általában fedő nélkül párolják egy fazék forró vízben (hasonlóan az általunk javasolt módszerhez).
Bár a legtöbb zöldséget nem szükséges főzni, a spenót azon zöldségek közé tartozik, amelyeknél a nagy mennyiségű oxalátok (oxálsavak) miatt mindenképpen javasoljuk a hőkezelést (hasonló magas savtartalmú zöldség a mángold és a cékla is).
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
